"Majd meglátja, hogy ő - még nem tudja, pontosan, hogy mit, de - valami neki magának is tetsző valódi és jó dolgot fog csinálni az életéből. Olyat például, amilyen néha a beeső napfény csíkja a szőnyegen. (...) Vagy akár, amilyen a bodzaillat annak, aki szereti." (Ottlik Géza: Buda)

2017. március 27., hétfő

Kauker Szilvia, MOZA Cementlap Manufaktúra

Nemrég Kauker Szilvivel, a MOZA Cementlap Manufaktúra alapítójával beszélgettem a Gutenberg téri bemutatótermében. Szilvi egy rendkívül szép, kreatív és extravagáns stílusú nő, aki a vállalkozásában több női munkaerőt is alkalmaz, nemcsak a bemutatótermében, hanem a cementlapokat előállító műhelyében is.







Szilvi a Bakony lábánál született és rajztehetsége, kerámia iránti vonzalma már egészen kis korában megmutatkozott. Nagy hatással volt rá az általános iskolai rajztanárja, akihez kerámiaszakkörre is járt. Később Budapesten, a Kaffka Margit Gimnázium rajz tagozatára járt, majd a Kertészeti Egyetem tájépítész szakát végezte el. Rövid ideig dolgozott tájépítészként egy jól menő budapesti irodánál, azonban régi álma nem hagyta nyugodni és keramikus-formatervező diplomájával a zsebében 2010-ben megalapította saját cementlap-manufaktúráját. Szilvi ugyanis a Kertészeti Egyetem mellett az Iparművészeti Egyetemre is járt, végül a Soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben fejezte be tanulmányait, gyakorlatát pedig a Kecskeméti Kerámiastúdióban töltötte, ahol több külföldi művész is megfordult. Szilvire nagy hatással voltak a budapesti bérházak folyosóin látott cementlapok, így diplomamunkája témájául is ezeket választotta. Felkutatta a történetüket, készítésüket, és elkezdett foglalkozni az egyedi cementlapok előállításának gondolatával. A gyakorlati megvalósítást egy hároméves Kozma-ösztöndíj elnyerése tette lehetővé, így Szilvi belevágott a cementlapok készítésébe.





A cementlap európai története egészen az 1800-as évekre nyúlik vissza, tartósságukra pedig bizonyíték, hogy több háborút túléltek, a mai napig népszerűek az újrahasznosított, tisztított cementlapok is. Az 1990-es években a külföldről beszivárgó hidegburkolatok (greslap, terrakotta) némileg háttérbe szorították a cementlapokat, viszont ma egyre többen csodálkoznak rá a szépségére és variálhatóságára.





Szilvi a kis hazai gyártók után a cementlapok készítését külföldön is tanulmányozta. Marokkóban, Spanyolországban és Portugáliában, ahol helyi mesterektől, kis műhelyekben tanulta meg, hogyan készülnek a lapok. A gyakorlatban hosszú út vezetett  ahhoz, hogy itthon is kialakítsa a gyártás legoptimálisabb technológiáját, kikísérletezze a cement, a víz felhasználásának ideális módját. Az Ajka mellett található műhelyben 8 ember gyártja a kézműves technikával készülő cementlapokat.










A mintákban inkább a magyar tradíciókat próbálják megőrizni, organikus, népművészeti vagy éppen szecessziós formákat, geometrikus mintákat beépíteni a hagyományos, egyszínű lapok közé. Az évtizedekkel ezelőtt használt folyosói cementlapok színeihez, mintáihoz igyekeznek új színeket és szemléletet is hozzáadni.





 A terveik szerint külföldön is szeretnének terjeszkedni, illetve egyre inkább bútorok (pad, asztal) burkolásához is használnak cementlapot. Szilviék rendkívül fontosnak érzik a minőség és a precizitás megtartását, és azt is, hogy kizárólag itthon, hazai alapanyagok és munkaerő bevonásával készüljenek a cementlapok. A hagyományok továbbörökítése mellett keresik a cementlapban rejlő újabb lehetőségeket és modernebb motívumok és színkombinációk készítésétől sem riadnak vissza. Céljuk, hogy a cementlap ismét népszerű, elérhető burkolat legyen hazánkban.



A kínálatban megtalálható minták közül a legnépszerűbbek a klasszikus vonalak, de az újabb mintákat, a pöttyös, nyilacskás, hatszöges formákat is keresik. A színek közül a fekete-fehér mellett a türkiz-szürke és a pasztell árnyalatok a legkedveltebbek. Szilvi kedvencei a szecessziós-szürke mellett a fekete-fehér tulipános minták.





A munka mellett Szilvinek kevés ideje marad magára, a családjára, két tündéri kislányára, akik közül Borka 4, Ilonka pedig 2 éves. Nemrég még egy szülinapi zsúrt is tartottak a MOZA-bemutatóteremben, ahol csupa kis hercegnő szaladgált, egy ponton a kirakatban ugráltak legalább tízen, és a cementlapoknak semmi baja nem lett! Azóta vannak fent a kék zászlófüzérek a showroomban, ami szerintem még hangulatosabb és játékosabb lett tőlük.




Szilvi férje, Aklan András borászattal foglalkozik a Balaton-felvidéken található családi pincészetben. Nemsokára pedig az egész család leköltözik a Balatonhoz, ahol egy régi kúria felújításával telnek majd a következő hónapok.Természetesen ott is lesznek majd gyönyörű cementlapok a tornácon...

Elérhetőség:
MOZA Cementlap Manufaktúra
1085 Gutenberg tér 2.
www.moza.hu

Képek forrása: MOZA Cementlap Manufaktúra/Kauker Szilvia, Molnár Kata

2017. március 23., csütörtök

Nyerd meg az Álomcirkuszt!

JÁTÉK! Nemsokára itt a húsvét, ebből az alkalomból pedig egy csodálatos nyulas mesét nyerhettek meg, Szegedi Katalin Álomcirkusz című könyvét, amelyet a Csimota Könyvkiadó adott ki. 



A játékon való részvételhez kedveljétek a Csimota Könyvkiadó, a Katalin Szegedi Club és az Aranynapok oldalakat, valamint írjátok meg az Álomcirkuszos kép alá a blog Facebook-oldalán Szegedi Katalin három könyvének címét! A sorsolás április 5-én lesz!


2017. március 6., hétfő

Gáncs Kristóf, kommunikációs igazgató, Ökumenikus Segélyszervezet

Gáncs Kristóf családjával, feleségével és nyolc hónapos kislányával Újbudán él, nem messze a játszótértől, ahol ez a blog is elindult, és ahol többek között megismertem Kristóf bátyját, Gáncs Tamás evangélikus lelkészt. A 35 éves kommunikációs szakember Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének, az Ökumenikus Segélyszervezetnek a kommunikációs igazgatója. Nemrég a Tranzit Kávézóban ültünk le beszélgetni családról, munkáról és Norvégiáról...




Kristóf középső gyerekként született egy lelkészcsaládban. Meseszerű, falusi környezetben nőtt fel a nyolcvanas években a Budapesttől mindössze 5 kilométerre fekvő Nagytarcsán, ahol rengeteg időt töltött a testvérei és barátaik körében. A többségében evangélikus vallású faluban a lelkész kiemelt szerepet töltött be, így az egész család reflektorfényben volt. A parókia ráadásul nemcsak az igen aktív egyházi, hanem a kulturális élet központjának számított, mivel művészeti táborokat és külföldi utazásokat szerveztek. Kristóf egy nagyon erős személyes mintát kapott az édesapjától, Gáncs Pétertől, akinek retorikai tehetségét mindkét fia örökölte.

Eleinte Kristóf kutyakiképzőnek vagy kutyás rendőrnek készült, kutyák iránti szeretete s persze a tévében látott sorozatok hatására. Zsebpénzéből még a a Kutyám, a jól nevelt című VHS-kazettát is megrendelte... A családnak volt egy legendás tacskó szerű keverék kutyája is, akit Lajosnak hívtak. Lajost többször is elütötték, de túlélte, sőt egyszer állítólag felszállt egy buszra és elment Cinkotára is... Lelkész gazdáját egyébként mindenhová követte, még a templomban is ment utána a padsorok között, amikor bevonult az istentiszteletre. Lajos vesztét végül egy megevett sün okozta...

Kristóf később inkább ügyvédnek, illetve egy rövid ideig focistának készült, mivel a parókia kertjében sokat fociztak a srácokkal, ráadásul a nagymamától is gyakran kaptak fradi mezeket ajándékba. A foci és a kerti bunkerépítés mellett még a nyúltenyésztésbe is belevágott a gyors meggazdagodás reményében, ez azonban csak egy rövid kaland volt, mivel felvették a nagy múltú Szerb Antal Gimnáziumba, és a család hamarosan beköltözött Cinkotára, a gimnázium közelébe. Ekkor az édesapja Országos Rádiómissziós Központot működtetett, és ennek kapcsán jutottak el többször Észak-Európába, többek között Norvégiába is. Az utazások életre szóló élményt jelentett Kristófnak, amellett, hogy a 90-es évek eleje egybeesett a legkritikátlanabb fogyasztói társadalomra való rácsodálkozással.

Mivel Kristóf lelkészgyerekként egy óriási közösségben nőtt fel, egész kicsi korától gyakran volt résztvevője a nagyobbak beszélgetéseinek is, korán szembesült az élet olyan nagy kérdéseivel, mint a betegség, a szegénység vagy a halál. Gimnazistaként meghatározó élménye volt az irodalom, rajongott a Nyugat költőiért, Piliszkyért... Saját versei számos antológiában megjelentek, testvérével, Tamással közös verseskötetük is megjelent, Ketten száz fele címmel.



Érettségi után Kristóf a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar és kommunikáció szakára jelentkezett, és előtte egy évet egy norvég népfőiskolán töltött el, Birkelandban, ahol többek között norvégul is megtanult huszonöt különböző országból érkező fiatallal együtt. Szobatársai egy Sri Lanka-i buddhista fiú és egy litván politikus fia voltak. A nyelvi és kulturális képzés mellett indiai származású norvég társával együtt zenekart is alapított Kugalskap (Kergemarhakór) néven, amelyben Tankcsapda-számok dallamára írt norvég számokat játszottak... Itthon az egyetem alatt is folytatta a zenélést a bátyjával, Tammal együtt alapított Megacsend zenekarban. Ebben az időben ismerkedett meg későbbi feleségével, Szilvivel is, aki csoporttársa volt az egyetemen.


Egyetem után egy norvég médiafőiskolán, Kristiansandban kultúraközi kommunikációt hallgatott újabb egy évig, ahonnan Dél-Amerikába ment, ahol a bolíviai és perui nyomornegyedek világába is bepillanthatott. Meghatározó volt számára, az is, norvégiai tanulmányai alatt egy mozgássérült politikus asszisztenseként dolgozhatott, akiben egy rendkívül pozitív életszemléletű embert ismert meg.

Kristóf sokoldalúságát és kíváncsi természetét az is mutatja, hogy a norvég népfőiskola budapesti idegenvezetője lett (hivatalos végzettséget is szerzett Magyarországon idegenvezetőként). Szakdolgozata kapcsán, melyben a civil és a vállalati szféra kapcsolatának kihívásait dolgozta fel, a nagyobb magyarországi segélyszervezetekkel készített interjúkat, majd 2007-ben az Ökumenikus Segélyszervezet hívására egy olyan EU-s s projekt vezetője lett, ahol addigi tanulmányait egyedülállóan kamatoztathatta.

Kristóf karrierjét az Ökumenikus Segélyszervezetnél szemléletformáló programok koordinálásával kezdte, amelyekben középiskolások számára fejlesztett tananyagot és szervezett rendezvényeket és országos roadshowt. Később a vállalati kapcsolatokért felelt, 2011-től kommunikációs vezető lett, jelenleg egy hétfős csapatot vezet. A segélyszervezeti munkához kapcsolódóan az irodák és a tv stúdiók világa mellett olykor a "terepmunkába" is van alkalma bekapcsolódni. Így járt árvíz sújtotta területeken itthon és a Balkánon, Kelet-Ukrajnában a háborús övezetnél, két évvel ezelőtti születésnapját pedig például éppen Röszkén, a menekültek gyűjtőpontján töltötte. Büszke arra, hogy egy teljesen átlátható szervezetben dolgozik, amely krízishelyzetekben levő embereken tud segíteni. Hatalmas erőt képvisel, hogy sok embert meg tudnak szólítani, egy-egy kampányban akár egymillió emberhez is eljutnak, és hogy fantasztikus önkénteseik és támogatóik vannak.





A segélyszervezet segítségével az alapító egyházak mellett szakemberek, önkéntesek, adományozók és vállalatok egyre bővülő közösségként segítik a bajbajutottakat, nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Legutóbb a tragikus veronai buszbaleset kapcsán siettek az áldozatok és családtagjaik segítségére és gyűjtöttek össze alig két hét alatt több mint 100 millió forintot, amit közvetlenül az áldozatok családjai között osztanak szét. Céljuk a krízisbe került emberek számára biztosított gyors, szakszerű és hatékony segítségnyújtás, a kitörési pontok biztosítása a szegénységből azok számára, akik készek tenni a felzárkózásért, valamint a társadalmi szolidaritás erősítése az önkéntesség és az adományozás kultúrájának építésével.

A háromfős segélyszervezet 25 év alatt egy 300 munkatársat és számtalan önkéntest foglalkoztató szervezetté vált, amely eddig 40 országban hajtott végre segélyprogramokat. Kristóf különösen nagy eredménynek tartja, amikor az élet más területén egymással versenyben vagy akár harcban álló vetélytársak állnak egy-egy általuk képviselt ügy mellé, félretéve az ellentéteket. Fontosnak tartja a megosztottságot legyőzni, valamint a közösség energiáját úgy csatornázni, hogy azáltal pozitív változások következzenek be a környezetünkben.

Kristóf a mai napig rajong Norvégiáért és a norvég irodalomért, kedvencei Erlend Loe, és kedveli Jostein Gaardert és Jo Nesbø-t is. Nemrég személyesen is találkozott utóbbi híres krimiíróval, és ehhez nem is kellett messzire mennie, csak ide az Allee-ba...




Kevés szabadidejében olvas és fut, jelenleg a félmaratonra készül, amit tavaly egy sérülés miatt nem tudott teljesíteni. Nagyon szurkolok, hogy idén sikerüljön. Hajrá, Kris!

További információk az Ökumenikus Segélyszervezet munkájáról: www.segelyszervezet.hu

2017. március 3., péntek

Kreatív Alkotó Csoport - KACS Műhely

A KACS Műhelyt két kíváncsi és kreatív múzeumpedagógus lány, Elek Ágnes és Nagy Anikó hozta létre. Nemrég Ági volt a nyertese a blog egyik játékának, így kezdtünk el beszélgetni az alkotócsoportról is. Egészen lenyűgözött az a komplexitás, amellyel a lányok egy-egy alkotó foglakozást megterveznek és megvalósítanak. Ebben a posztban az ő történetüket olvashatjátok.


Ági Nyíregyházán végzett rajz és vizuális kommunikáció szakos pedagógusként, majd textiltervező művészként a Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetemen. Ezt követően a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban helyezkedett el múzeumpedagógusként. Itt találkozott Anikóval, akivel nagyon jó barátnők lettek, munkaidő után kiállításokra jártak, foglalkozásterveken gondolkoztak és módszertant fejlesztettek ki.



A sorozatos pozitív visszajelzések hatására hozták létre a kettejük alkotói csoportját, a KACS Műhelyt, amellyel alapvető emberi értékek és egy újfajta látásmód közvetítésére törekszenek. Foglalkozásaik azért is zseniálisak, mert gondolkodásra sarkallnak, megismerésre és felfedezésre buzdítanak, miközben aktuális témákat, ünnepeket dolgoznak fel.



A lányok vidéken élnek (Ráckevén illetve a Zsámbék melletti Csabdin), és gyakori vendégek az ország különböző pontjain rendezett kulturális fesztiválokon, ahol a programhoz, vagy egy adott ünnephez kapcsolódva tartanak performansznak is beillő, komplex alkotó foglalkozásokat.

Augusztus 20-án például egy "Zsíros deszka" nevű projektet valósítottak meg, ahol egy méternyi fából készült kenyeret vágtak fel szeletekre, amelyekre családok írták fel, mit jelent számukra egy szelet kenyér. A deszkák a csabdi könyvtárban lesznek kiállítva.
Zsámbékon hangszereket készítettek, Ráckevén könyvtári bújócskát rendeztek, ahol a gyerekek a kedvenc mesehőseik vagy történeteik alapján rendezték át a könyveket.

Nemrég például a biatorbágyi Kisgombos Könyvesboltban tartottak farsangi maszkkészítő műhelyt, amelynek során nagyon nagy szerephez jutott a gyerekek személyisége és kreativitása is, valamint a másikra való figyelés is. Olyan feladatokat kaptak például, hogy tapintás alapján vagy csukott szemmel rajzolják le a másikat, figyeljenek a belső üzenetekre, hogy hogyan érzik a formákat. Arra is kitért a foglalkozás, hogy kinek mi a félelme, hogyan ül ki az arcra ez az érzés, és ez hogyan formázható meg egy álarcban, fonalgrafika formájában.







Március 19-én a Kiskert Piacon, nyáron pedig többek között a veszprémi bábszínház-fesztiválon, Szerbiában, Vácrátóton, illetve a Józsefvárosi Galériában is találkozhattok a KACS Műhellyel, érdemes becsatlakozni egy-egy eseményhez.

A lányok nagyon szeretnének egy saját műhelyt létrehozni valahol Budapesten is, ahol rendszeresebben tarthatnak majd foglalkozásokat. Kívánom, hogy ez az álmuk minél hamarabb megvalósuljon!


Képek forrása: KACS Műhely Facebook-oldala




2017. február 20., hétfő

Autentikus kínai teaszertartás Újbudán - Kong Ming Teahouse

Nemrég egy új teaházban jártam, amely néhány hónapja nyílt a négyes metró végállomásától nem messze, a Ballagi Mór utcában. A felújított szuterénben igényes, barátságos és letisztult hangulat fogad, fából készült polcok, a teák számára kialakított hatalmas, üvegből vagy agyagból készült tárolóedények, kínai teáskészletek, kannák és csészék. Ha nemcsak vásárolni, hanem kóstolni is szeretnénk, több meghitt sarok, kanapé, fotel és egy központi asztal közül választhatunk.



A Kong Ming az egyik legnagyobb alapterületű kínai teaház Magyarországon, ahol lehetőségünk van  lecsendesedni, lelassulni és a tulajdonos, Szigethy Balázs kung fu harcművész, kínai tolmács és kaszkadőr beszámolóit hallgatni a kínai kultúráról, történelemről és szokásokról. Célja  nemcsak a kínai teák és a teakultúra megismertetése a magyar emberekkel, hanem az is, hogy egy olyan szemléletmódot mutasson, amely segíthet tudatosan jelen lenni a pillanatban egy csésze forró tea mellett.



Balázs az ELTE kínai szakán végzett, majd Jilin állam egyetemén tanult Kínában. A teázót tavaly decemberben nyitotta a testvérével, Eszterrel. A nagy teakóstoltató asztal mellett láthatóan örömmel mutatja be az autentikus teafogyasztási szokásokat, hozzáértő és kedves stílusban adja át a tudását, többek között a teaház névadójáról, Kong Mingről, aki a kínai történelem egyik legbölcsebb stratégája és egyben a teakultúra megteremtője volt, ugyanis a legenda szerint katonáit egy rejtélyes vírus gyengítette le, viszont a tea segítségével meggyógyultak, ezért hálából mindenkivel ültettetett egy teafát, amellyel a legelső teaültetvényt hozta létre az országban.



Látogatásunkkor, február közepén rajtunk kívül igazi teafanatikusok vannak a teázóban, valamint a tulajdonos kaszkadőr kollegája, akivel ezekben a hetekben napközben Etyeken forgatnak a Robin Hood produkcióban, esténként viszont a teaházban csendesednek le egy dolgos nap után. 

Balázs egy kung fu harcművész barátja révén ismerkedett meg az igazi, alternatív teázással, majd Kínában ösztöndíjasként hosszabb ideig is alkalma nyílt tanulmányozni a teafogyasztási szokásokat és bővíteni a különböző teafajtákkal kapcsolatos ismereteit. Azóta évente legalább egyszer kimegy Kínába, és a teaházba is kizárólag onnan szerzi be az alapanyagokat és eszközöket.

A tulajdonos nemcsak a testedzésre és a harcművészetre, hanem a tudatos táplálkozásra (tiszta étkezésre) is nagy hangsúlyt fektet. A legjobb minőségű tealeveleket igyekszik beszerezni, és nagyon odafigyel arra, hogy a teaházban a lehető legtisztább vizet használják a teakészítéshez. Ezért egy speciális berendezéssel (fordított ozmózissal) tisztítják a vizet. A teát több millió éves agyagból készült edényekben tárolják, amelyek kifejezetten erre a célra készültek és megfelelően lélegeznek. Különleges gondot fordítanak a tealevelekre, amelyeket a teaszertartás (kung fu cha) során először forró vízzel meglocsolt, belül még száraz kannába tesznek, ezáltal elősegítik azok "kinyílását". Ezt a főzetet kiöntik, ezzel "lemossák róla a port".



A teacserjének sokféle változata létezik, melyeket hat fő kategóriába sorolnak: zöld tea, fehér, sárga, világoszöldes-kék, vörös, fekete. A tealevél érzékeny a fermentálásra, pirításra, a termesztés helyére, idejére, a szüretelés módjára stb. A Kong Mingben kizárólag kínai, főként shu pu-er, néhány sheng, és oolong teákat lehet kapni, melyeket többször fel kell önteni. Természetesen a teaszertartáshoz megfelelő eszközöket is kínálnak.

A teákat 50 grammonként lehet megvenni, áruk 1500 és 4000 Ft között mozog. A főkóstoltató asztalnál felár ellenében teázhatunk, sőt otthonra is vihetünk apró, összepréselt teakockákat 350 Ft-ért.
Nyitvatartás: hétfőtől csütörtökig délután 4-től 8-ig, pénteken 4-től 9-ig, szombaton délután fél 3-tól 9-ig. A tervek szerint jó időben a szomszédos telken szabadtéri terasszal is bővül majd a Kong Ming.
Cím: Budapest 1115, Ballagi Mór u. 3.

Megközelíteni a Kelenföld vasútállomás felé induló 49-es villamossal érdemes, a Csóka utcai (Karinthy Színház) megállótól pár perc sétára található a teaház.

A képek forrása: a Kong Ming Teahouse Facebook-oldala

2017. január 31., kedd

Játék a Parti Medve kortárs állatos antológiáért

Szuper híreim vannak! Februárban kijön a medve a barlangjából, mi pedig egy Parti Medvés nyereményjátékkal készülünk nektek, méghozzá a szentendrei Parti Medve könyvesbolttal közösen. 

A játék nyertese egy Parti Medve kortárs állatos antológiával lesz gazdagabb. A könyvet a Cerkabella Kiadó adta ki.

A Parti Medve népes állatsereglete ismeretlen ismerősökből áll. Sok-sok állat mutatkozik be mai magyar írók meséiben és verseiben. Számláljunk tevét, etessünk macska-manót, vagy lessük meg a Görbe Bölények vonulását – a Kurtafarkú Malac takaros házikóján túl, ott, ahol a királlyá tett Medve macskaháton lovagol, ahol a budapesti öreg bálna sakkozik – bármelyik jó lehet.


A kiadvány nagy alakú, színes, albumszerű könyv. Esztétikai minőségére garanciát jelent az öt felkért illusztrátor személye: Szegedi Katalin, Kun Fruzsina, Rofusz Kinga, Szalma Edit és Takács Mari. Ezek a művészek hagyományos technikákkal klasszikus, részletgazdag, gyönyörködtetésre, böngészésre alkalmas, pompás illusztrációkkal látták el a könyvet.

A Parti Medve könyvet megnyerheted, ha játszol Facebook-oldalunkon, kedveled a Parti Medve könyvesbolt és az Aranynapok oldalakat és megírod a Parti Medve könyv borítóját ábrázoló kép alá, melyik a kedvenc állatod! A nyereményt a Parti Medve könyvesboltban lehet majd átvenni, a sorsolás pedig február 8-án lesz!

2017. január 25., szerda

Gyermek- és ifjúsági irodalmi könyvek szemléje és díjátadója

Tegnap átadták a 2016-ban megjelent gyerekkönyvekből kiválasztott legjobb 50 és legjobb 25 gyerekkönyv díjait a Deák 17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galériában. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért szakmai zsűri tagjai Bereczki Anna (PhD, adjunktus, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom tanszék), Boldizsárné Kovács Gizella (irodalmi szerkesztő, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára), Czomba Magdolna (a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyar-angol szakos tanára), Merényi Hajnalka (PhD, adjunktus, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom tanszék), Pálfi György (grafikusművész, docens, a MOME tervezőgrafika tanszékének tanára), Révész Emese (PhD, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem), Sándor Csilla (alapító-főszerkesztő, Csodaceruza, Magyar Gyermekirodalmi Intézet), Varga Emőke (PhD, főiskolai tanár, irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem) és Wittmann Ildikó (kritikus, szerkesztő, Csodaceruza, Magyar Gyermekirodalmi Intézet) voltak.

A díjazott könyvek:

TOP 25
A fürdők réme, Az ellopott Mikulás-szán – Nyulász Péter, ill. Ritter Ottó, Berger Kiadó
A hosszú hajú királykisasszony – Annemarie van Harigen, ford. Csóti Magdaléna, Kiss József Könyvkiadó
A szemüveges szirén – Dunajcsik Mátyás, ill. Gilicze Gergely, Kolibri
A Völgy, írta Tárkony – Kollár Árpád, ill. Nagy Norbert, Csimota


Az én nagypapám – Catarina Sobral, ford. Urfi Péter, Vivandra Kiadó
Az informatikus kutyája – francia és belga versek, ford. Lackfi János, ill. Molnár Jacqueline, Móra


Anup és a csodálatos tűzhely – Vajda Éva, ill. Bodonyi Panni, Móra
Armstrong – Egy egér kalandos utazása a Holdra – Torben Kuhlmann, ford. Várnai Péter, Partvonal
A Szelek Tornya – Szakács Eszter, Tilos az Á
Bódog és Szomorilla – Kolozsi Angéla, ill. Szalma Edit, Pagony
Bolygóvadászok – Majoros Nóra, ill. Rátkai Kornél, Kolibri
Dettikéről és más istenekről – Elekes Dóra, ill. Treszner Barbara, Csimota
Dzsungeldzsem – antológia, szerk. Lovász Andrea, ill. Kismarthy-Lechner Zita, Cerkabella



Északfi – Edith Patton, ill. Barcza Dániel, Ciceró Könyvstúdió
Föld alatt, Víz alatt – Aleksandra Mizielinska – Daniel Mizielinski, Manó könyvek
Kalapos macska, Ha lenne egy cirkuszom – Dr. Seuss, ford. Szabó T. Anna, Kolibri
Kérdem én – Jostein Gaarden, ill. Akin Düzakin, ford. Patat Bence, Cser
Kréta-rajz – Molnár Krisztina Rita, ill. Simonyi Cecilia, Naphegy
Mesélő Budapest – Tittel Kinga, ill. Kecskés Judit, Kolibri

Mélytengeri mesék – Monika Kompaníková, ill. Veronika Klímová, ford. Pénzes Tímea, Naphegy
Nálatok laknak-e állatok – Timkó Bíbor ill., Kaláka, Centrál
Szabadlábon – Mészöly Ágnes, Tilos az Á
Utálom a padtársam – Buda és Vince, Baár Tünde, ill. Bakos Barbara, Manó könyvek
Varázslatos természet – Amanda Wood – Mike Jolley, Babilon
Zsiráfmama és más agyament felnőttek – Alexandra Salmela, ill. Martina Matlovičová, Scolar

TOP50
A 13 emeletes lombtoronyház – Andy Griffiths, ill. Terry Denton, ford. Tóth Gábor, Manó Könyvek
A bogaras fiú – M. G. Leonard, ill. Julia Sarda, ford. Rindó Klára, Szabados Tamás, Naphegy
A cukrozott omlett, A repülő camembert – Jean-Philippe Arrou-Vignod, ill. Mázás Zsuzsa, ford. Tótfalusi Ágnes, Manó Könyvek

A hanta-banda – Őskori kaland – Dirk Nielandt, ill. Astrid Yskout, Kiss József Könyvkiadó
A jó és a rossz az vajon mi?, Az élet, az vajon mi?, Ki vagyok én?, Filóka sorozat – Oscar Brenifier, ill. Clément Devaux, Móra
Ahol a szív dobban – Satoe Tone, Kisgombos
Állatkávézoo – Kertész Erzsi, ill. Hanga Réka, Cerkabella
Ez egy ilyen nap – Mészöly Ágnes, ill. Paulovkin Boglárka, Naphegy
Ismeretlen Grimm-mesék – Az oroszlán és a béka, ford. Adamik Lajos, Márton László, Pesti Kalligram
Kimondhatatlanul – antológia, Allesandro Baronciani, Sara Colaone, Betűtészta
Kocsonyakirályfi – Szegedi Katalin, Csimota


Könnyű, nehéz – Nagy Diána, Csimota
Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről – Fodor Veronika, ill. Szimonidész Hajnalka, Holnap
Léggömbök a magasban – Aytül Akal, ill. Anil Tortop, Napkút
Máshogy mindenki más – Oravecz Imre, ill. Szalma Edit, Magvető
Mimi és Liza – Katarina Kerekesová, Katarina Moláková, Alexandra Salmela, ford. Polgár Anikó, Scolar
Mese a lótuszvirágról – Indiai mesék – ford. Schäferné Földvári Ilona, ill. Makhult Gabriella, Móra
Mumusdadus színre lép – Tuutikki Tolonen, ill. Pasi Pitkanen, ford. Kovács-Győrffy Éva, Babilon
Pim és Pom kalandjai – Mies Bouhuys, ill. Fiep Westendorp, ford. Varga Orsolya, Pagony
Polli, Mindörökké együtt, 1. – Guus Kuijer, ford. Wekerle Szabolcs, Pagony
Puszi, nyuszi! – Kárpáti Tibor, Pagony
Prométheusz, Sziszüphosz, Bellerophontész – Mészáros János, ill. Koncz Timea, Két Egér
Spuri Gyuri, a postás egér; Spuri Gyuri a világ körül – Marianne Dubuc, ford. Fenyvesi Orsolya, Babilon
Toppantós – versantológia, szerk. Lovász Andrea, ill. Kismarthy-Lechner Zita, Cerkabella
Viharlovag, Fekete eső – Dóka Péter, ill. Baranyai (b)
András, Móra


Gratulálok minden díjazott szerzőnek, illusztrátornak és kiadónak! A könyvek január 28-ig tekinthetők meg a Deák 17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galériában.