"Majd meglátja, hogy ő - még nem tudja, pontosan, hogy mit, de - valami neki magának is tetsző valódi és jó dolgot fog csinálni az életéből. Olyat például, amilyen néha a beeső napfény csíkja a szőnyegen. (...) Vagy akár, amilyen a bodzaillat annak, aki szereti." (Ottlik Géza: Buda)

2017. november 9., csütörtök

Szent Márton-napi népszokások

Ezen a hétvégén ünnepeljük Szent Márton napját. Ebből az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

Márton napja a hagyomány szerint a gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg.


Szent Márton legendája
A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király később Magyarország védőszentjévé is választotta, majd az ő tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés Főapátság.

Márton napi vigasságok 
Márton ünnepéhez nagyon sok vidám szokás kötődik. Mivel karácsony előtt is van egy 40 napos időszak, amit sok helyen böjtként tartanak, a Márton-nap az ezt megelőző utolsó nap, amikor megengedett a mulatozás. Ráadásul vidéken a gazdasági munkák végén ilyenkor fizették ki az éves járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában, így aztán kézenfekvő volt azt levágni és megsütni.



A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A tipikus Márton napi ételek tehát a libából készült fogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Ma már elterjedt, hogy az éttermek november hónapban külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit. Alternatívaként gyakran esznek ilyenkor kacsát is. Egyszerű vacsorazáró csemege lehet az őszi hangulatot idéző sült alma vagy sült gesztenye, birsalmasajt, de készíthetünk házi süteményt is.

Az egyik legnépszerűbb szokás ilyenkor az újbor megkóstolása és ünnepe.



Lámpás felvonulás

Magyarországon is egyre ismertebb a német nemzetiségű iskolák, óvodák, egyházközösségek körében elterjedt szokás, a Martinsumzug, vagyis a Márton-napi lámpás felvonulás. Fantasztikus látvány, ahogy a gyerekek a maguk készítette kis lámpásokkal járják az utcákat és közben Márton-napi dalokat énekelnek.



Most hétvégén több ilyen felvonulás is lesz országszerte, az egyik leghangulatosabb lámpás felvonulást a budai várban tartják vasárnap sötétedéskor, amikor a lován ülő Szent Márton (piros köntösben, római katonának öltözve) vezeti a vonuló családokat.

A Márton-napi felvonuláshoz tartozik még a tűzrakás, a liba formájú sütemények, valamint a weckmann (az édes kalácstésztából készülő, ember alakú sütemény) és meleg italok, tea, forralt bor fogyasztása, valamint a jótékony célú gyűjtések, az adakozás hagyományának életben tartása.


Márton-napi időjóslás

Márton napjához sok kedves időjósló szokás is kötődik. Mivel november közepén gyakran elromlik az idő és már az első hó is leesik, ilyenkor azt mondják, Márton fehér lovon jött. Ha ez bekövetkezett, akkor hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, akkor úgy tartották, karácsonyig már nem is lesz hó. Ha kevés hó esett, akkor Márton csak megrázta a szakállát.

Sok helyen még a Márton-napra levágott liba mellcsontjából is időt jósoltak: ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak. A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál". A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.


Szent Márton vesszeje

A pásztorok ezen napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje, amely a bőséget és a betegségektől való védelmet jelképezte.

Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Sok helyen a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jó ízűek legyenek. Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el.



Nyerd meg Treszner Barbara művészeti naptárját!


Nyerd meg Treszner Barbara grafikus 2018-as művészeti naptárját! A sorsoláson való részvételhez kedveld a Facebook-on az Aranynapok és a Barbara Treszner oldalakat és írd meg a kép alá hozzászólásban, te kivel horgásznál szívesen (egy dobókockán, vagy máshol)! A hozzászólók között november 15-én sorsoljuk ki a naptárat!

2017. november 3., péntek

100 inspiráló nő története - Esti mesék lázadó lányoknak


Régóta vártam már ezt a könyvet. Részben azért, mert én magam is feladatomnak érzem az inspiráló emberek bemutatását  és a minőségi gyerekkönyvek bemutatását - ezért jött létre a blog is - , részben pedig azért, mert nekem is lányaim vannak és kiemelten fontosnak tartom, hogy olyan példákat állítsak eléjük, akik erősek, önállóak és megküzdenek a céljaikért. Ezért már az angol változat (Good Night Stories for Rebel Girls) megjelenésekor felfigyeltem erre a könyvre, sőt vannak olyan ismerőseim, akik azt már a pár hónapos kislányuknak megvették. Most viszont végre magyarul is megjelent az Esti mesék lázadó lányoknak, méghozzá a Móra Kiadónál.

A  szerzőpáros, Elena Favilli újságíró és Francesca Cavallo író gyakorlatilag újraértelmezte a mese műfaját. Ez a mesekönyv ugyanis száz rendkívüli nő életét mondja el - Astrid Lindgrentől Coco Chanelen, Frida Kahlo-n, Marie Curie-n, Michelle Obamán, Yoko Ono-n át Zaha Hadidig -  rövid, egyoldalas mesék és csodálatos, egész oldalas portrék segítségével, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó női grafikusok készítettek. Hősnői között találhatunk fáraót, autóversenyzőt, kémet, szörföst, hegymászót és transznemű iskolást, motorversenyzőt, sőt még Karib-tengeri kalózt is.

A közösségi adománygyűjtés legnagyobb könyves sikere
Ebben a könyvben már a megjelenése előtt hihetetlenül sokan hittek, és a szerzőpárosnak sikerült rekordnagyságú összeget, több mint egymillió dollárt összegyűjtenie a könyv kiadására több mint 70 országból. Ekkora összeggel könyvet még soha nem támogattak közösségi adománygyűjtő felületen, így ez a könyv a közösségi adománygyűjtés történetének eddigi legnagyobb könyves sikere is. Azt a bizalmat, amit a szerzőknek megszavaztak az olvasók, a könyvben bemutatott nőknek csak a töredéke ismerhette meg, mégis van valami, ami miatt át tudtak törni az előttük tornyosuló akadályokon.

Erős és valódi hősnők
A könyvben szereplő rendkívüli nők egytől egyig valódi emberek, akik keményen küzdöttek a céljaikért.  Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

A legjobban éppen ez tetszett ebben a könyvben: a segítségével megerősíthetem a lányaimat abban, hogy legyenek erősek, önállóak és gondoskodóak. Példákat mutathatok nekik arra, hogy mennyire nehéz akadályokat is le lehet küzdeni és kitartással, kemény munkával ők is elérhetik a céljaikat.  A könyvben szereplő inspiráló nők hihetetlenül fontos felfedezéseket tettek, merész kalandokra vállalkoztak, mégis gyakran ócsárolták őket, vagy egész egyszerűen megfeledkeztek róluk, némelyiket szinte kitörölték a történelemből. Fontos, hogy a lányaink tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok.

Jogunk van boldognak lenni és merész felfedezéseket tenni

A szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo nem kis dologra vállalkozott. "Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja. Azt szeretnénk, ha ezek a bátor úttörők példaként szolgálnának. Ha portréik elolvasása megerősítené lányainkban azt a meggyőződést, hogy a szépség bármilyen formában, színben, életkorban megnyilvánulhat. Ha minden olvasó tudná, hogy az a legnagyobb siker, ha szenvedéllyel, kíváncsisággal, nagylelkűséggel teli életet élünk. Ha mindennap eszünkbe jutna, hogy jogunk van boldognak lenni és merész felfedezéseket tenni." - üzenik a könyv előszavában.


ELENA FAVILLI díjnyertes újságíró és médiavállalkozó. Dolgozott a Colors magazinnak, a McSweeney’snek, a RAI-nak, az Il Postnak és a La Repubblicának, továbbá digitális hírportálokat működtetett az Atlanti-óceán mindkét partján. Szemiotikából szerzett diplomát a Bolognai Egyetemen, majd digitális újságírást tanult a U.C. Berkeley-n. 2011-ben Francesca Cavallival létrehozta az első gyerekeknek szóló iPad-magazint, a Timbuktu Magazine-t. A Timbuktu Labs alapítója és vezérigazgatója. Az Esti mesék lázadó lányoknak az ötödik gyerekkönyve.


FRANCESCA CAVALLO többkötetes szerző és díjnyertes színházi rendező. Színházrendezői tanulmányait a milánói Paolo Grassi Színművészeti Iskolában végezte. Szenvedélyes társadalmi újítóként megalapította DélOlaszországban a Sferracavallit, a Fenntartható Képzelet Nemzetközi Fesztiválját. 2011-ben Elena Favillival szövetkezve létrehozta a Timbuktu Labst, ahol kreatív igazgatóként dolgozik. Az Esti mesék lázadó lányoknak a hetedik gyerekkönyve. Elena és Francesca a kaliforniai Venice-ben élnek.


A TIMBUKTU LABS egy innovatív gyerekmédia-központ, amelyet Elena Favilli és Francesca Cavallo alapított. A könyvektől a játszóterekig, a mobiljátékoktól az interaktív műhelyekig az a célja, hogy a gondolatébresztő tartalom, a különleges dizájn és a legkorszerűbb technológia segítségével rajzolja újra a gyerekmédia határait. A Timbuktu, amelynek több mint
70 országban 2 millió felhasználója, 12 mobilapplikációja és 7 könyve van, a haladó szellemű szülők globális közösségét építi.


"A hőseink nem tündérek, nem boszorkák, hanem igazi nők: erősek, okosak, bátrak. Van céljuk, és küzdenek is érte – mert hisznek magukban. Szeretnek, mégis szabadok. Megmutatják, hogy a sors alakítható, a boldogságot pedig akarni kell. Olvassuk és írjuk bele magunkat a lázadó lányok könyvébe" – Szabó T. Anna, költő




JÁTÉK! Nyerd meg a 100 rendkívüli nő életét bemutató könyvet!
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet most meg is nyerhetitek a Móra Kiadó oldalán található kvízjátékon!