Ez történt 2017-ben a blogon

Idén is sikerült jó pár izgalmas embert és helyet bemutatnom az Aranynapok blogon, és jó néhány érdekes gyerek- és ifjúsági irodalmi eseményről, könyvszemléről, könyvfesztiválról és kiállításról írtam. Emlékezetes napokat töltöttem Bolognában, ahol részt vettem a  Nemzetközi Gyerekkönyvvásáron és a Nemzetközi Gyerekkönyvtanács regionális konferencián is.

Jártunk kínai teaszertartáson, megismerkedtem Kauker Szilvivel, a MOZA alapítójával, Gáncs Kristóffal, az Ökumenikus Segélyszervezet oszlopos tagjával, írtam a KACS Műhelyről, skandináv kedvenceim közül bemutattam Astrid Lindgrent és Erlend Loe-t, a hazai illusztrátorok közül Grela Alexandrát és Treszner Barbarát, írtam a Könyvmecénás kezdeményezésről és Franck Pavloffról, Nagy Klaudia képzőművészről, a révfülöpi Káli 44 Vendégházról és a Nivegy-völgyi Vidéki Házról, a Tagyon Birtokról és az ERESZ Borbisztróról. Elsőként tesztelhettük a Bartók Pagonyban megnyílt Rumini Kalandszobát, és rengeteg izgalmas gyerekkönyvet. 

Idén többször is jártam Svájcban és Franciaországban, ahol az elzászi borvidéken barangoltunk és Colmart is felfedeztük, sőt még a párizsi jégkorong-világbajnokságot sem hagytuk ki. Ősszel pedig a Comói-tónál jártuk végig a villákkal és eldugott öblökkel szegélyezett partot. 

Rengetegen játszottatok a Facebook-oldalunkon meghirdetett játékokon! 

 Nagyon köszönöm a felajánlott ajándékokat, a rengeteg hozzászólást és megosztást. Nyerhettetek könyveket a Cerkabella, a Csimota, a Scolar, a Naphegy kiadóktól és izgalmas nyereményeket ajánlottak fel a korábban már a blogon bemutatott alkotók. Köszönöm, hogy játszottatok velünk!
Remélem, hogy jövőre is sokan olvassátok a blogot és még több izgalmas embert és helyet tudok nektek bemutatni.

A blogot januártól itt találjátok meg! Tartsatok velem!

Boldog új évet kívánok nektek!

Ugyanaz másképp - Illusztráció és design a Csimota Kiadó gyerekkönyveiben

Jövő héten nyílik meg az "Ugyanaz másképp" elnevezésű kiállítás a Csimota Kiadó gyerekkönyveiben megjelent illusztrációkból.

A 2003-ban alakult Csimota Kiadó a magyar könyvpiac leginnovatívabb gyerekkönyv-kiadója. Működését irodalmi és illusztrációs területen egyaránt az igényesség és kreativitás jellemzi. Sajátos vállalásuk a társadalmi elkötelezettség, családi és politikai tabu témák felvállalása, új tehetségek felkutatása. A kiállítás a kiadó kivételesen magas színvonalú illusztrációs tevékenységének legjavából nyújt válogatást.

Az eltelt másfél évtizedben a Csimota csaknem száz, hazai grafikusművészek által illusztrált kötetet adott ki. Ez azonban nem pusztán számszerű teljesítmény, ugyanis könyveik képi megvalósítása különösen igényes, nyitott az újszerű megoldások felé. Kiadványaik nagyobb sorozatok köré rendeződnek, melyek ezen a kiállításon is kiemelten jelennek meg. A hazai gyerekkönyv-kiadás egyik legizgalmasabb vállalkozása a Design-könyvek sorozata, amelyben klasszikus meséket (Piroska és a farkas, Három kismalac, Csipkerózsika, Hófehérke, Csizmás kandúr) szöveg nélkül, kizárólag képekben dolgoz fel 5-5 grafikus. A kiállítás címében is megfogalmazott Ugyanaz másképp gondolata e sorozatban tükröződik a legtisztábban, hiszen a jól ismert mesék a legváltozatosabb képi eszközök és stílusok révén elevenednek meg.

Fontos társadalmi missziót vállalnak fel a Tolerancia-sorozat kötetei, amelyek elfogadásról, másságról, elmúlásról, s hasonló nehéz témákról igényes és eredeti képekkel szólnak. A kiadó egyedüliként vállalta fel a japán Papírszínház műfaját, amelyben a mesék képről-képre, színpadszerűen bontakoznak ki a hallgatóság előtt.

Emellett korszakalkotó versantológiák, lapozók és felnőtteknek szóló "képkönyvek" fűződnek a Csimota nevéhez. A Karinthy Szalonban bemutatott tárlat nem egyszerűen a kötetek képeiből válogató reprodukciós kiállítás, hanem az illusztrációk eredeti példányát tárja a közönség elé, kiegészítve egyedi installációkkal, tárgyakkal.


Kiállító művészek: Agócs Írisz, Baranyai (b) András, Borogdai Zsuzsanna, Gerla Alexandra, Kárpáti Tibor, Kun Fruzsina, Makhult Gabriella, Maros Krisztina, Nagy Diána, Nagy Norbert, Pap Kata, Paulovkin Boglárka, Radnóti Blanka, Remsey Dávid, Rippl Renáta, Rofusz Kinga, Schall Eszter, Schmidt Cecília, Szalma Edit, Szegedi Katalin, Szulyovszky Sarolta, Takács Mari, Teszner Barbara

Kiállításmegnyitó:
2017.12.19., kedd 18 óra
Helyszín: Karinthy Szalon (1111 Budapest, Karinthy Frigyes u. 22.)
A kiállítás kurátora Révész Emese művészettörténész.
Megnyitja: Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora
Támogatók: NKA és Újbuda Önkormányzata

Rumini kalandszoba nyílt a Bartók Pagonyban

Ismeritek Ruminit? Mostantól kezdve akár ti is beléphettek a mesébe és tevékenyen részt vehettek a csavargóból hajósinassá lett, okos és bátor kisegér izgalmas kalandjaiban, a Bartók Pagonyban ugyanis megnyílt az egyik legfantasztikusabb kalandszoba, amiben valaha jártam, telis-tele olyan dolgokkal, amire minden gyerek vágyik! Rejtett kulcsok, dobozok, ajtók, titkosírás, üvegcsék, órák, jelek, amik megfejtésre várnak...

Az Év Gyerekkönyvéből a legnagyobb kalandszobába

Berg Judit tíz évvel ezelőtt Az Év Gyermekkönyve-díjat a Rumini című könyvéért kapta meg, amely a Pagony Kiadónál jelent meg Kálmán Anna illusztrációival. A nyolc részre duzzadt kalandregény-sorozat fordulatos, izgalmas, szellemes, jól van megírva, így aztán nem meglepő, hogy hatalmas kedvenccé vált, sőt több iskolában ajánlott olvasmány is lett.

A legtöbb gyerek imádni fogja a most megnyílt kalandszobát, amelyet hatalmas alapterületen, a Bartók Pagony alagsorában alakítottak ki. A 265 négyzetméteres szabadulószoba két szuperizgalmas pályáján, játékos módon lehet átélni Rumini kalandjait. Az sem okoz gondot, ha valaki még nem ismeri Ruminit, mert ez a kalandszoba a regény ismerete nélkül is teljes egészében végigjátszható és értelmezhető. Sőt utána talán még érdekesebb lesz elkezdeni (vagy újraolvasni) a regényt, mert ismerősek lesznek a helyszínek és a szereplők. A nagyobbik gyerekem és a barátnője már ismerték a regényt, a kisebbik - ötéves - gyerekemmel mi a kalandszobában való részvétel óta esténként olvassuk Rumini kalandjait. 

Vérszívó denevérbarlang

Mi a kék pályán mentünk végig, amely a Vérszívó denevérbarlang nevet kapta. A feladat: megtalálni  Elbán herceg uralkodói pecsétgyűrűjét, és visszajuttatni azt jogos tulajdonosának. Imádtuk a vérszívó feketeszárnyú denevérek barlangját, bekukkantottunk Makkiátó apát titkos műhelyébe, felmásztunk a Jéghegyre, és fél óra alatt sikerült kijutnunk a labirintusból. Néha kicsit elakadtunk, volt, hogy nem tudtuk kinyitni a lakatot, vagy kisebb tippekre volt szükségünk, de ilyenkor mindig kaptunk egy picike segítséget Ruminitől, aki a játék során mindent lát és hall. 

Holdbékák mocsara

A másik, piros pálya a Holdbékák mocsara nevet kapta. Ebben Mókus mágusnak kell segíteni megszerezni a Receficefa gyógyító kéregesszenciáját, és meg kell találni a kalózkirály pecsétgyűrűjét. A Holdbékák mocsarából való kijutást követően be kell menni az Elátkozott öböl kalóztanyájára, majd a Béklyó közből kell ügyesen kiszabadulni. 

Elsősorban gondolkodni kell a megoldásokhoz, kutatni a labirintusban elrejtett jeleket és összefüggéseket. Nem kell hozzá levenni a cipőt, sőt bármilyen hétköznapi öltözékben végig lehet járni a pályákat, de érdemes kényelmes ruhában menni. A kalandszobát 8 éves kortól érdemes kipróbálni, de mi kisebb gyerekkel (5 éves) voltunk és ő is aktívan részt vett a játékban, sőt rendkívül élvezte a kalandot a nagyobb (11 éves) testvérrel, barátokkal. 10 éves kor betöltését követően felnőtt kíséret nélkül is használható.

Az előtérben található hajó, a Szélkirálynő élethű mása mellett kaptok eligazítást a szabályokról és a feladatról.

Egy pályán legalább 3, de legfeljebb 7 főnek érdemes végigmennie. Összesen 45 perc áll rendelkezésre, ha nem sikerül ennyi idő alatt befejezni, akkor ki kell jönni, viszont egy kis segítséget mindig lehet kérni az egyes feladatoknál, tehát meg lehet csinálni ennyi idő alatt a pályákat.

Nemcsak kicsik, hanem nagyobbak, családok vagy baráti társaságok, osztályok is játszhatnak a Rumini szobában. Mivel egyszerre csak 14 fő tud szabadulni a 2 pályán, ezért az osztály másik felének a tervek szerint rendhagyó irodalomórát tartanak majd a tanárok, amihez óravázlatot is kaphatnak majd aszerint, hogy az osztály mennyire ismeri a Ruminit.

A kalandszobákban nem lehet fényképezni, viszont a játék végén egy varázstükörrel lehet fotókat készíteni, amit aztán e-mailben kapnak meg a résztvevők. 10 év feletti gyerekek már egyedül is bemehetnek, amíg a kísérők a fenti kávézóban vagy a könyvesboltban várakozhatnak. Itt a Rumini-sorozat 8 részét és az új, Nagy Zoltán által illusztrált 2017-es kiadást, valamint a Rumini kártyajátékot, kirakóst és hangoskönyvet is megtaláljátok.

További információk a Rumini kalandszobáról.

Kalandra fel!

Bogaras játékok és könyvek

Ebben a posztban néhány izgalmas, magyar tervezésű társasjátékot és szuper természettudományos gyerekkrimit ajánlok a figyelmetekbe. Az összekötő kapocs egy kissé szokatlan téma, ez pedig a bogarak megmentése. A gyerekeim ugyanis élénken érdeklődnek az állatok és azon belül a bogarak iránt, így az adventi naptár kis zsákocskáiba és a karácsonyfa alá is kerülnek majd bogaras ajándékok.

Nemrég néhány szuper bogaras játékot találtam a MARBUSHKA játék manufaktúránál, ahol hihetetlenül különleges, vizuálisan is nagyon igényes és időtálló társasjátékok készülnek.

Bohony Beatrix tervező családi manufaktúrájában készülő játékai szemet gyönyörködtetőek és tartósak, emellett a környezettudatosság is fontos szempont a készítésüknél. Az újrahasznosított papír felhasználásával nem csak a környeztet óvják, a játékoknak is egyedi megjelenést kölcsönöznek. Az organikus alapanyagok, a fa és a papír teljesen visszaforgathatóak a természetbe, a festék pedig vízbázisú. A MARBUSHKA játékokkal mind a forma, mind a tartalom tekintetében maradandó értékeket adhatunk a gyerekeknek: közösen eltöltött estéket, a természet védelmét, odafigyelést és szeretetet.

MARBUSHKA - Bugs/ Bogárkák táblajáték

Ezt a játékot 4 éves kortól ajánlják a készítők, 2-6 közötti játékos játszhatja, egy játék kb 5-10 percig tart. A játék lényege, hogy a szabadságon (nyaralóikban) levő bogarakat megmentsük a Bogárfalvára vezető úton, ahol a gonosz Bugsy professzor akarja őket elkapni.

 Van hozzá bogárkás és sima dobókocka, gyufásdoboz és 20 kis bogárka. A játék során színek szerint kell rendezni a bogarakat a nyaralóikban, és el kell kerülni a professzor gyufásdobozát a hazafelé vezető úton... A játék akkor ér véget, ha minden kis bogár hazatért a városba, illetve ha a professzor gyufásdobozában 4 kis bogárka összegyűlt.
A rajzok egyszerre viccesek  és ijesztőek, a bogarak közt vannak egészen aranyosak is. Szerintem ezt a társasjátékot fiúk és lányok is egyaránt élvezettel játsszák.

MARBUSHKA Bugs - Memóriajáték

Van a bogaras társasjátéknak egy memóriajáték kistestvére is, amit már 3 éves kortól játszhatnak a kicsik. A bogárkás csapatjáték figurái találhatók meg az ovális kártyákon, ahol közelebbről is megismerhetjük őket. Lehet hagyományos módon is játszani, tehát megtalálni az egyforma kártyákat, vagy nehezítve, előre megállapodva abban, hogy ki melyik család tagjait gyűjti össze.

A játékokat a Marbushka honlapján tudjátok megrendelni, de a nagyobb könyvesboltokban (pl Pagony-hálózat) is kaphatók.



M. G. Leonard: A bogaras fiú (Naphegy Kiadó)

Ez egy olyan könyv, amit egyszerűen nem tudtam letenni. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire magával ragad majd egy gyerekkrimi, ami tele van rejtélyekkel, elvetemült gonosztevőkkel, segítőkész barátokkal és intelligens bogarakkal.
A főszereplő kisfiú, Darkus apukája, Dr Bartolómeó Cuttle nyom nélkül eltűnik a Természettudományi Múzeum alagsorából. Az elárvult Darkus nagybátyja, Max bácsi házába költözik, akivel közösen elhatározzák, hogy ők maguk járnak az ügy végére. Különösen, mivel a kisfiú összebarátkozik egy orrszarvúbogárral, akit Baxternek nevez el és aki képes megérteni a beszédet, sőt sajátos módon kommunikálni is tud... Baxter a Múzeum alagsorában, a rovartani gyűjtemény szobáiban ráadásul megtalálja Bartolómeó szemüvegét is. Darkus ezután a szomszéd házban egész bogárhegyet talál, méghozzá Baxterhez hasonló szuperképességekkel megáldott bogarakból. Ezek a bogarak veszélybe kerülnek, ugyanis a megszállott és gonosz Lucretia Cutter szemet vetett rájuk, így aztán Darkus és barátai akcióba lendülnek.


A bogaras fiú egy olyan világba vezet minket, ahová nem valószínű, hogy valaha eljutottunk volna. Darkus apukájáról ugyanis kiderül, hogy kivételes képességű rovartudós volt, aki az ízeltlábúak területén komoly szaktekintélynek számított. A bogarak voltak a szenvedélye és a világ legnagyobb hírű tudósaival együtt meghívást kapott, hogy vegyen részt egy különleges projektben, amelyben azt vizsgálták, hogy lehetséges-e a rovarok erejét felhasználva helyrehozni az emberek okozta károkat a bolygón. A rovarok száma ugyanis csökken és ahogy romboljuk az élőhelyeiket, a fajok számát is pusztítjuk, holott kétségbeejtően szükségük van rájuk. Ha az összes rovar eltűnne, akkor nagyon hamar kipusztulnánk. A globális rovarfarmok létrehozását célzó projektben ismerkedtek meg Darkus szülei, illetve itt tűnt fel először Lucretia, aki veszélyes transzgenetikus kísérletekbe kezdett...

A krimiben nemcsak egy kisfiú jellemfejlődését és barátságok kialakulását kísérhetjük nyomon, hanem a bogarak világa is hihetetlenül izgalmassá és rokonszenvessé válik előttünk. Sőt nem kevés természettudományos ismeretre is szert tehetünk (a könyv végén még egy egész rovarszótárat is találunk).

A borító izgalmas grafikája és az illusztrációk Julia Sardá munkái, a fejezetcímek alatt is egy-egy csodaszép rovar rajza található. A címsorok kicsit fura betűtípusa is tetszik, sőt az egész könyvön végigvonuló apró bogaras motívumokat is imádtam.

A bogaras fiú egy trilógia része, amelynek már a második kötete, a Bogárkirálynő is megjelent.

Fotók: Marbushka.com, Naphegy Kiadó, Molnár Kata

Szent Márton-napi népszokások

Ezen a hétvégén ünnepeljük Szent Márton napját. Ebből az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

Márton napja a hagyomány szerint a gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg.


Szent Márton legendája

A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király később Magyarország védőszentjévé is választotta, majd az ő tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés Főapátság.

Márton napi vigasságok 
Márton ünnepéhez nagyon sok vidám szokás kötődik. Mivel karácsony előtt is van egy 40 napos időszak, amit sok helyen böjtként tartanak, a Márton-nap az ezt megelőző utolsó nap, amikor megengedett a mulatozás. Ráadásul vidéken a gazdasági munkák végén ilyenkor fizették ki az éves járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában, így aztán kézenfekvő volt azt levágni és megsütni.

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A tipikus Márton napi ételek tehát a libából készült fogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Ma már elterjedt, hogy az éttermek november hónapban külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit. Alternatívaként gyakran esznek ilyenkor kacsát is. Egyszerű vacsorazáró csemege lehet az őszi hangulatot idéző sült alma vagy sült gesztenye, birsalmasajt, de készíthetünk házi süteményt is.

Az egyik legnépszerűbb szokás ilyenkor az újbor megkóstolása és ünnepe.

Lámpás felvonulás

Magyarországon is egyre ismertebb a német nemzetiségű iskolák, óvodák, egyházközösségek körében elterjedt szokás, a Martinsumzug, vagyis a Márton-napi lámpás felvonulás. Fantasztikus látvány, ahogy a gyerekek a maguk készítette kis lámpásokkal járják az utcákat és közben Márton-napi dalokat énekelnek.

Most hétvégén több ilyen felvonulás is lesz országszerte, az egyik leghangulatosabb lámpás felvonulást a budai várban tartják vasárnap sötétedéskor, amikor a lován ülő Szent Márton (piros köntösben, római katonának öltözve) vezeti a vonuló családokat.

A Márton-napi felvonuláshoz tartozik még a tűzrakás, a liba formájú sütemények, valamint a weckmann (az édes kalácstésztából készülő, ember alakú sütemény) és meleg italok, tea, forralt bor fogyasztása, valamint a jótékony célú gyűjtések, az adakozás hagyományának életben tartása.


Márton-napi időjóslás

Márton napjához sok kedves időjósló szokás is kötődik. Mivel november közepén gyakran elromlik az idő és már az első hó is leesik, ilyenkor azt mondják, Márton fehér lovon jött. Ha ez bekövetkezett, akkor hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, akkor úgy tartották, karácsonyig már nem is lesz hó. Ha kevés hó esett, akkor Márton csak megrázta a szakállát.

Sok helyen még a Márton-napra levágott liba mellcsontjából is időt jósoltak: ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak. A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál". A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Szent Márton vesszeje

A pásztorok ezen napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje, amely a bőséget és a betegségektől való védelmet jelképezte.

Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Sok helyen a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jó ízűek legyenek. Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el.

Nyerd meg Treszner Barbara művészeti naptárját!

Nyerd meg Treszner Barbara grafikus 2018-as művészeti naptárját! A sorsoláson való részvételhez kedveld a Facebook-on az Aranynapok és a Barbara Treszner oldalakat és írd meg a kép alá hozzászólásban, te kivel horgásznál szívesen (egy dobókockán, vagy máshol)! A hozzászólók között november 15-én sorsoljuk ki a naptárat!

100 inspiráló nő története - Esti mesék lázadó lányoknak

Régóta vártam már ezt a könyvet. Részben azért, mert én magam is feladatomnak érzem az inspiráló emberek bemutatását  és a minőségi gyerekkönyvek bemutatását - ezért jött létre a blog is - , részben pedig azért, mert nekem is lányaim vannak és kiemelten fontosnak tartom, hogy olyan példákat állítsak eléjük, akik erősek, önállóak és megküzdenek a céljaikért. Ezért már az angol változat (Good Night Stories for Rebel Girls) megjelenésekor felfigyeltem erre a könyvre, sőt vannak olyan ismerőseim, akik azt már a pár hónapos kislányuknak megvették. Most viszont végre magyarul is megjelent az Esti mesék lázadó lányoknak, méghozzá a Móra Kiadónál.

A  szerzőpáros, Elena Favilli újságíró és Francesca Cavallo író gyakorlatilag újraértelmezte a mese műfaját. Ez a mesekönyv ugyanis száz rendkívüli nő életét mondja el - Astrid Lindgrentől Coco Chanelen, Frida Kahlo-n, Marie Curie-n, Michelle Obamán, Yoko Ono-n át Zaha Hadidig -  rövid, egyoldalas mesék és csodálatos, egész oldalas portrék segítségével, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó női grafikusok készítettek. Hősnői között találhatunk fáraót, autóversenyzőt, kémet, szörföst, hegymászót és transznemű iskolást, motorversenyzőt, sőt még Karib-tengeri kalózt is.

A közösségi adománygyűjtés legnagyobb könyves sikere
Ebben a könyvben már a megjelenése előtt hihetetlenül sokan hittek, és a szerzőpárosnak sikerült rekordnagyságú összeget, több mint egymillió dollárt összegyűjtenie a könyv kiadására több mint 70 országból. Ekkora összeggel könyvet még soha nem támogattak közösségi adománygyűjtő felületen, így ez a könyv a közösségi adománygyűjtés történetének eddigi legnagyobb könyves sikere is. Azt a bizalmat, amit a szerzőknek megszavaztak az olvasók, a könyvben bemutatott nőknek csak a töredéke ismerhette meg, mégis van valami, ami miatt át tudtak törni az előttük tornyosuló akadályokon.

Erős és valódi hősnők
A könyvben szereplő rendkívüli nők egytől egyig valódi emberek, akik keményen küzdöttek a céljaikért.  Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

A legjobban éppen ez tetszett ebben a könyvben: a segítségével megerősíthetem a lányaimat abban, hogy legyenek erősek, önállóak és gondoskodóak. Példákat mutathatok nekik arra, hogy mennyire nehéz akadályokat is le lehet küzdeni és kitartással, kemény munkával ők is elérhetik a céljaikat.  A könyvben szereplő inspiráló nők hihetetlenül fontos felfedezéseket tettek, merész kalandokra vállalkoztak, mégis gyakran ócsárolták őket, vagy egész egyszerűen megfeledkeztek róluk, némelyiket szinte kitörölték a történelemből. Fontos, hogy a lányaink tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok.

Jogunk van boldognak lenni és merész felfedezéseket tenni

A szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo nem kis dologra vállalkozott. "Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja. Azt szeretnénk, ha ezek a bátor úttörők példaként szolgálnának. Ha portréik elolvasása megerősítené lányainkban azt a meggyőződést, hogy a szépség bármilyen formában, színben, életkorban megnyilvánulhat. Ha minden olvasó tudná, hogy az a legnagyobb siker, ha szenvedéllyel, kíváncsisággal, nagylelkűséggel teli életet élünk. Ha mindennap eszünkbe jutna, hogy jogunk van boldognak lenni és merész felfedezéseket tenni." - üzenik a könyv előszavában.

ELENA FAVILLI díjnyertes újságíró és médiavállalkozó. Dolgozott a Colors magazinnak, a McSweeney’snek, a RAI-nak, az Il Postnak és a La Repubblicának, továbbá digitális hírportálokat működtetett az Atlanti-óceán mindkét partján. Szemiotikából szerzett diplomát a Bolognai Egyetemen, majd digitális újságírást tanult a U.C. Berkeley-n. 2011-ben Francesca Cavallival létrehozta az első gyerekeknek szóló iPad-magazint, a Timbuktu Magazine-t. A Timbuktu Labs alapítója és vezérigazgatója. Az Esti mesék lázadó lányoknak az ötödik gyerekkönyve.


FRANCESCA CAVALLO többkötetes szerző és díjnyertes színházi rendező. Színházrendezői tanulmányait a milánói Paolo Grassi Színművészeti Iskolában végezte. Szenvedélyes társadalmi újítóként megalapította DélOlaszországban a Sferracavallit, a Fenntartható Képzelet Nemzetközi Fesztiválját. 2011-ben Elena Favillival szövetkezve létrehozta a Timbuktu Labst, ahol kreatív igazgatóként dolgozik. Az Esti mesék lázadó lányoknak a hetedik gyerekkönyve. Elena és Francesca a kaliforniai Venice-ben élnek.


A TIMBUKTU LABS egy innovatív gyerekmédia-központ, amelyet Elena Favilli és Francesca Cavallo alapított. A könyvektől a játszóterekig, a mobiljátékoktól az interaktív műhelyekig az a célja, hogy a gondolatébresztő tartalom, a különleges dizájn és a legkorszerűbb technológia segítségével rajzolja újra a gyerekmédia határait. A Timbuktu, amelynek több mint
70 országban 2 millió felhasználója, 12 mobilapplikációja és 7 könyve van, a haladó szellemű szülők globális közösségét építi.


"A hőseink nem tündérek, nem boszorkák, hanem igazi nők: erősek, okosak, bátrak. Van céljuk, és küzdenek is érte – mert hisznek magukban. Szeretnek, mégis szabadok. Megmutatják, hogy a sors alakítható, a boldogságot pedig akarni kell. Olvassuk és írjuk bele magunkat a lázadó lányok könyvébe" – Szabó T. Anna, költő

JÁTÉK! Nyerd meg a 100 rendkívüli nő életét bemutató könyvet!
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet most meg is nyerhetitek a Móra Kiadó oldalán található kvízjátékon! 

Nyerj Japán-magyar képes szótárt! Játék + programajánló

Nemrég írtam a blogon különleges, japán vonatkozású gyerekkönyvekről és Papírszínházról is. Most a Scolar Kiadóval közös játékunkon meg is lehet nyerni az izgalmas Japán-magyar képes szótárt! A könyv Nagy Diána  MOMÉ-n benyújtott doktori munkája volt, amellyel 2014-ben megnyerte a Magyar Formatervezési Díjat.

A szótár erős színekkel és ikonszerűvé erősített, aranyos képekkel operál, valamint nagy hangsúlyt fektet térbeli elhelyezésükre. A SCOLAR KIADÓnál megjelent könyvben, tematikus oldalpárokon tükröződve ugyanaz a kép ismétlődik, az egyik oldalon japán, a másikon magyar feliratokkal.

A játék részleteit keressétek az Aranynapok Facebook-oldalán rögzített bejegyzésben! Sorsolás október 27-én!

Kiállításmegnyitó és könyvbemutató 

Gyertek el Nagy Diána DLA grafikusművész kiállításmegnyitójára és könyvbemutatójára október 28-án 11 órakor az Óbudai Platán Könyvtárba. A Japán-magyar és Angol-magyar képes szótárakról a szerzővel Kelemen Réka beszélget.

A beszélgetés után a gyerekek papírbábot készíthetnek!
A kiállítás megtekinthető november 25-ig a gyerekkönyvtárban.

Cím: 1031 Budapest, Arató Emil tér 1.
(bejárat a Kadosa utca felől)

A belépés ingyenes!

Treszner Barbara illusztrátor, grafikus

Ezúttal egy fiatal tervezőgrafikust szeretnék nektek bemutatni, aki nemcsak kedves és üde személyiségével, hanem légies és kissé szürreális rajzaival is elvarázsolja az embert. Treszner Barbarával először a Dettikéről és más istenekről című könyv kapcsán találkoztam, méghozzá a könyv bemutatóján, ugyanis ő illusztrálta az Év Gyerekkönyve-díjas kötetet. Barbara rajzaira jellemző egy bizonyos finom, ámde kissé szatirikus stílus, ami hozzám nagyon közel áll. Van már tőle képem a lakásunk falán, rajzai díszítik a táskámat és természetesen ott vannak a polcomon az általa illusztrált könyvek is. Nagyon inspiráló az a látásmód és finom ízlés, amivel rendelkezik, ezért is szerettem volna kicsit jobban megismerni.

Tanulmányok

Barbara Pécsett született 1991-ben, és már általános iskolás korában arról ábrándozott, hogy milyen jó lenne, ha mesekönyvekbe rajzolhatna....

Rajzolni Pécsett tanult az Ifjúsági Házban és a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolában, 2015-ben pedig a párizsi székhelyű École D’art Maryse Eloy/Visart Művészeti Akadémián diplomázott tervezőgrafikusként. Pécsre is felvették a Pollack Mihály Egyetemre építőművész szakra, azonban az utolsó pillanatban ébredt rá, hogy valójában grafikus szeretne lenni, amikor meglátta a Visart hirdetését és jelentkezett is a felvételi-előkészítő tanfolyamra. 

Az örökkön-örökké receptje

Barbara a diplomamunkájában egy recepteskönyvet készített, amelyben a hosszan tartó boldog párkapcsolat titkát kereste. Rendkívüli módon foglalkoztatta ugyanis a saját nagyszüleinek a története, akik, számára érthetetlen módon még mindig együtt vannak és "még mindig nem nyírták ki egymást"... sőt néha még mosolyognak is egymásra. Biztos volt benne, hogy valami titok van a birtokukban, méghozzá egy titkos recept, ezért aztán kutatni kezdte a boldog kapcsolat titkát. Öt idős és boldog házaspárt faggatott ki erről a bizonyos titkos receptről. Barbara úgy véli, az idős párok gondolataiból, történeteiből sokat lehet meríteni, és a kis gondolatfoszlányokat, érzéseket meg lehet próbálni beépíteni a saját kapcsolatainkba. Azok a kulcsfontosságú momentumok, érzelmek alkotják a receptet, amelyek minden párnál visszaköszöntek. Az öt kedves páron kívül még közel ötven másik, házasságban élő embernek is feltett kérdéseket a házasságukkal kapcsolatban. A kiemelt kérdések után a párok történeteit mutatta be, majd végül három részben mutatja be a "receptet".  

A gyerekkori álom valóra válik

Miután végzett, hazaköltözött Pécsre és szabadúszóként kezdett dolgozni. Szabadidejében továbbképezte magát, így került Nagy Norbert (a Milyen madár és A Völgy, írta Tárkony című könyvek illusztrátora) kurzusára is a Corvin Rajziskolába, aki felfigyelt rá és a Csimota szerkesztőinek figyelmébe ajánlotta. Ezt követően felgyorsultak az események és Barbara gyerekkori álma teljesült azzal, hogy 25 évesen felkérést kapott a Csimotától, az egyik legprogresszívebb kortárs magyar gyerekkönyvkiadótól egy rendhagyó könyv illusztrációira. Ez volt a Dettikéről és más istenekről, amely rendkívül sikeres lett: ezért a könyvért kapta az idei Ünnepi Könyvhéten az Év Gyerekkönyve Díjat Elekes Dóra, a szerző a Magyar Gyerekkönyvtanácstól, az IBBY magyar szekciójától. 

A könyv egy szürreális álomvilágot képvisel, ahol egy képzeletbeli barát szemszögéből láthatjuk egy család életét.  

Az egyik kedvenc illusztrációm a könyvből, amikor az orrszarvúk leugrálnak a káposztafejű Dettike pizsamájáról...

A sikeres együttműködést egy évvel később egy újabb megbízás követte, ugyanis a kiadó felkérte Barbarát Lipták Ildikó Nyári nyomozás című regényének illusztrálására is. 

Inspirációk

Barbara imád utazni, sőt a barátaival közös munkája során nagy szerepe van többek között olyan projektek megvalósulásában, mint amilyen a Liszt Ferenc repülőtér arculatának kialakítása külföldi konferenciákon, kiállításokon, karácsonyi képeslapokon.

Sok külföldi grafikust és illusztrátort követ online platformokon, akik jellemzően szürrealista világból építkeznek (többek között: Olivier Charland, Alessandro Gottardo, Mrzyk & Moriceau, Thomas Danthony), innen és az utazásai során gyűjt inspirációkat.

Ha ideje engedi, saját grafikákat is készít, elsősorban a szürrealizmus ihleti meg, Magritte vagy Billout képei, imádja azt a fajta művészi szabadságot, amikor a képek motívumai új értelmet nyernek és gondolatokat ébresztenek a nézőben. Gyakran megihletik az emberi szervek, az űr, a halak, a jég, a víz vagy a szerelem.

Imádja az alkotásnak azt a részét, amikor már benne van és látja, hogy jó dolog fog kisülni belőle. Nagyra értékeli az alkotói szabadságot, ilyen volt a munka a Csimota Kiadóval a Dettikéről és más istenekről kapcsán, illetve amikor az apukája cégének tervezett arculatot illetve művészi naptárat. 

Alkotás során a tabletjébe rajzol, majd ha szükséges, sokszorosítja a grafikákat (például tapéták tervezése során). Ha a megrendelés megkívánja, manuálisan készít maketteket, vagdos, ragaszt, illetve ha be kell fotózni a munkákat, ahhoz egy mini fotóstúdiót alakított ki.

Jég, Balaton

Barbiról kevesen tudják, hogy tíz évig versenyszerűen gyorskorcsolyázott, és a mai napig érdeklik a jeges sportok, részben innen erednek a jéggel kapcsolatos asszociációi.


Szabadidejét - immár a titkos recept birtokában - a párjával és kutyáikkal tölti. Balatonmáriafürdőn van nyaralójuk, nemrég egy Balaton-sorozatot is készített.

Nagyon szívesen megtervezné egy közösségi összefogáshoz (például a hínár kiszedése, stég elhelyezése) kapcsolódó balatoni témájú esemény felhívását is. 

Pécs és Budapest kávéházainak falain


Barbara munkáit több magyar vendéglátóhely-tulajdonos is felfedezte és beépítette a dizájnba. Pécsett például a Room Bisztró és Club állította ki grafikáit.

Ezen a héten pénteken nyílik meg a Caffe Merrano nevű kávézó a Bajcsy-Zsilinszky úton, amelynek egész arculatát meghatározza a Barbara tervezte tapéta.

Tapétaterveit a Falra magyar nevű projektben lehet megnézni illetve megrendelni.

Tervek

Barbi jelenleg a saját brandjének létrehozásán dolgozik, és céljai között szerepel, hogy még több illusztrációs munkát vállal. Szeretne saját családot, saját házat és továbbra is Pécsett képzeli el az életét.  Szuperképességei közé tartozik, hogy nem ijedős, mindent megold, jól bánik az idejével és képes alkalmazkodni a megrendelő igényeihez, valamint sokféle dologba bele tudja helyezni magát. 

Nagyon sok sikert és boldogságot kívánok, Barbi!

A Caffe Merrano kávéház megnyitója október 21-én 16 órakor lesz. Cím: Budapest 6. kerület Bajcsy Zsilinszky út 41.

Képek forrása: Barbi hivatalos Facebook-oldala 

Japán mesék hétvégéje

Ez a hétvége a japán gyerekirodalom és papír bábszínház jegyében telt.  Jó néhány japán témájú vagy japán alkotók által készített gyerekkönyvet hoztam haza, sőt még egy japán papír bábszínházi esten is részt vettem.


Kamishibai-est

Tegnap a Magyar-Japán Baráti Társaság 30. születésnapja alkalmából rendezett esten egy autentikus Kamishibai-bemutatón vettem részt a hetedik kerületi Erőművház dísztermében, ahol Obana Eiicsi együttese mutatott be három mesét a papírszínház vagy papír-bábszínház technikájának segítségével. Magát a Papírszínház műfajt már régóta ismertem, és számtalan ilyen előadást láttam már, mégis nagy élmény volt egy autentikus japán előadótól látni, hogyan is használják ezt a technikát a műfaj őshazájában. Obana egy idősebb, ősz hajú japán bácsi, aki egy évtizede foglalkozik Kamishibai előadással, és a feleségével utazik el a fellépéseire a világ számos országába. Ő a színpadra állított, megvilágított fakeretbe csúsztatott lapok segítségével mesélt el három Kamishibai-történetet (A teknősök piknik-bulija, Az ács és a kóbor macska és A farkas nagy balfogása címűeket), utána pedig a műfaj hazai kiadójának, a Csimotának az egyik legújabb Papírszínház-meséjét, A nagy hullámot nézhettük meg Csupics Niki előadásában. A nagy hullám című mesét Kacusika Hokuszai, az egyik leghíresebb japán képzőművész munkája ihlette.  Ő egyébként az egyetlen olyan festő, akinek műve saját emoticont kapott :) Igen, a hullám ikonról van szó.

Kacusika Hokuszai: A Nagy hullám Kanagavánál (1831)

A nagy hullám Kanagavánál egy ikonikus metszetsorozat része, amit 1831 és 1833 között készített. Ezen a metszeten éppen a halászcsónakokat fenyegető hatalmas hullám látható, amely a természet erejét példázza. Véronique Massenot meséjét Bruno Pilorget illusztrálta és Szabó T. Anna fordításában jelent meg.

Az előadóterem teljesen megtelt és óriási sikere volt a meséknek, sőt a Csimota által kiadott Papírszínház-meséket is  meg lehetett vásárolni a helyszínen. Papírszínház-mesék 3400 Ft-ba, a fakeret 8500 Ft-ba kerülnek, mesével együtt vásárolva csak 7300 Ft-ba. Csomagban vásárolva még kedvezőbb az áruk, 4 db tetszőleges mese fakerettel 18700, 6 mese fakerettel együtt 23700, 8 mese fakerettel együtt pedig 28700 Ft-ba kerül. A kiadó egyébként októberi akciója keretében most ingyenesen biztosít fakeretet az első 50 gyerekintézménynek vagy -könyvtárnak, aki Papírszínház-mesét vásárol.

Annelore Parot: Kimonók (Móra)



Már régóta szemeztem egy különleges kiadvánnyal, amely a Kimonók címet viseli. A könyv borítója is magával ragadott, különleges vászon címke lóg le róla, "kokeshi" felirattal, a címoldalán pedig kimonóba öltözött babák láthatóak négy sorban, az újszülöttől az öregasszonyig. A belső lapokon kimonók, különleges írásjelek, finom mintájú textíliák és frizurák láthatók, melyek bevezetnek minket a japán fababák, a kokesik világába. Részben mese, részben feladatokkal teli ismeretterjesztő könyv ez, amelyben hét kokesi baba mesél japán mindennapjaikról.



Bepillantás a kokesi fababák mindennapjaiba

Megismerhetjük a kimonót, annak változatait, bekukkanthatunk egy japán iskolába, egy kimonóüzletbe, egy családba és egy fürdőbe is, sőt egy pár japán szót is megtanulhatunk. Imádtam a  különleges illusztrációkat, amelyek felnőttek és gyerekek számára is élvezetessé teszik a könyv lapozgatását. Izgalmasak a kihajtható oldalak, a legyezőszerűen lehajló lapok, a játékos feladványok, bár kicsit rövidnek találtam a könyvet, szerencsére van egy másik része is, amely a Jumi címet kapta.

Annelore Parot izgalmas sorozatát Dian Viktória fordította magyarra. (Kimonók, Jumi, 3490 Ft/db, de most féláron elérhetőek a Móra Kiadónál)


Pierre, a labirintusnyomozó - A Labirintustorony rejtélye (Naphegy)

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én gyerekként imádtam a fejtörőket és a labirintusos feladványokat. Most egy olyan könyvet mutatok be nektek, amely egy japán alkotópáros munkája. A Pierre, a labirintusnyomozó - A Labirintustorony rejtélye a 20-as évekbe repít vissza, méghozzá Amerikába, a nagy Gatsby világába, egy luxus-óceánjáró fedélzetére és a világ egyik legmagasabb és legfantasztikusabb felhőkarcolójába.

Pierre, a jövőbe látó nyomozó

Az óceánjáró hajó utasai a karácsonyi ünnepekre tartanak Labirintusváros felé, ahol az épületek egymással versengve törnek az ég felé... Ez a város engem New Yorkra emlékeztet, és erre a városra utal az is, hogy a legmagasabb épület a híres Empire Maze Tower, a Labirintustorony. Pierre-nek , a főszereplő kisfiúnak különleges érzéke van ahhoz, hogy előre lássa, mi következik! Ő egy piros ruhás, csinos kisfiú, a talányok megfejtője, a labirintusnyomozó, aki barátnője, Carmen és a fehér kutyus, Labi segítségével jár a rejtélyek végére és győzi le Mr. X-et, a fantomtolvajt.


Útvesztők a 20-as években 

A könyv felnőttek és gyerekek számára is szórakoztató módon repít vissza a 20-as évekbe, egy karácsonyi ünnepekre készülő, bódítóan gazdag, fényűző világba.  A toronyban sokféle témájú emelet található: üzletek, édességbolt, könyvtár, múzeum, lakosztályok, színházterem, bálterem, sőt még egy egész emeletnyi vidámpark is, óriáskerékkel és állatkerttel!

Első körben inkább fiúknak ajánlanám a könyvet, de a két kislányom is imádta a rajzokat, sőt hosszasan elidőztek a labirintusokban és az izgalmas, útvesztős feladványokban... Nekem legjobban az tetszett, hogy a legapróbb részletekig bemutatja a kor divatját és a legkülönfélébb embereket, a kikötői és reklámfeliratokat, az őszi Central Parkot, és nem nélkülözi a képi poénokat sem, hiszen minden oldalon van egy-egy oda nem illő figura, például egy jeges koktélt szorongató jegesmedve a hajón... Imádtam, hogy a könyv az apró részletekben, például a tipográfiában is több helyen felidézi a 20-as évek jellegzetes stílusát.

A Pierre, a labirintusnyomozó egy nagyméretű, 36 oldalas, keményborítós szuper nyomozós böngésző, gyönyörű illusztrációkkal és rejtélyes feladványokkal. A történetet a japán Chihiro Maruyama írta, a csodás, részletgazdag rajzokat pedig az IC4DESIGN és Hiro Kamigaki, aki sok egyéb mellett saját magát is elrejtette a könyvben... Keressétek meg!

A Pierre, a labirintusnyomozó - A Labirintustorony rejtélye című könyv 3990 Ft, de az Őszi könyvszüret alkalmából most a Naphegy Kiadónál 33% kedvezménnyel kapható!


Japán-magyar képes szótár (Scolar) 

Végül egy rendhagyó képes szótárat ajánlok a figyelmetekbe, amely a szerző, Nagy Diána a MOMÉ-n benyújtott doktori munkája, és 2014-ben megnyerte a Magyar Formatervezési Díjat. Gyerekek és felnőttek is használhatják, elsősorban kezdő japántanulóknak ajánlom a könyvet. Ez a szótár egy olyan könyvtárgy, amely erős színekkel és ikonszerűvé erősített, cuki képekkel operál, valamint nagy hangsúlyt fektet a képek térbeli elhelyezésére. A tematikus oldalpárokon tükrözve ugyanaz a kép ismétlődik meg, az egyik oldalon japán, a másikon magyar feliratokkal. A képpárok között eltérések is felfedezhetők, ráadásul ezeknek a különbségeknek a tanításban is szerep jut, ezeknek ugyanis a kulturális eltérések bemutatása is a feladata.

Megtalálhatjuk az állatkert vagy az óceán lakóit, a napszakokat, az időjárást és a növényeket, az erdő és mező, valamint a tanya állatait, a várost és a zöldségeket, gyümölcsöket.

A könyvet most 40% kedvezménnyel veheted meg a Scolar Kiadó honlapján!


A képek forrásai: Csimota, Móra, Naphegy és Scolar Kiadók

Elzászi kalandok 2. - Colmar

Nemrég Colmarban jártam, ami egy csodaszép város Franciaország északkeleti részén, Elzászban, egyben Haut-Rhin megye központja is. A Vogézek mellett elterülő település a Lauch folyó mentén helyezkedik el, amelyet csatorna köt össze a Rajnával. Ezen csónakkal is lehet közlekedni, ezért ezt a hangulatos belvárosi szakaszt Kis-Velencének is nevezik. 

Colmar katedrálisa a Collégiale St-Martin – a 12-14-században, jellegzetes elzászi vörös mészkőből épült, díszes majolikacserepes templom. Furcsa toronysisakja, a kínai kalap alatt hatalmas napóra látható. A legértékesebb része a jobb oldali kereszthajó kapuja, alul román, felül gótikus timpanonnal, 143 alakból álló szoborcsoporttal. A belső tér gótikus üvegablakai lenyűgözőek...

Az egész város tele van színes, fagerendás házakkal és még színesebb virágokkal...

A szabadság városa

Colmar lakói számos csatát vívtak a szabadságért, és lelkesen támogatták a francia forradalom eszméit. 1870 után német fennhatóság alá kerültek, és csak 1945-től lett ismét Franciaország része a város. Híres lakói között számon tartják Voltaire-t, de ugyancsak a város szülötte Frédéric Bartholdi, aki a New York-i Szabadság-szobor alkotója.

A legelzászibb város


Sokan egyébként a legelzásziabb városnak tartják ezt a nagy történelmi múltú települést, amely Nagy Károly óta a királyok kedvelt városa, nevét a királyi palota egyik tornyáról, a galambok tornyáról kapta. A város telis-tele van ódon házakkal, a legrégebbi háza  egyébként 1350-ből származik.

Egyszerűen imádtam, hogy minden sarkon van valami érdekesség, egy hangulatos szökőkút, park vagy egy lenyűgöző házrészlet.

Ha tehetitek, menjetek el ebbe a csodás városba, Budapestről fapados járattal is könnyen elérhető a Basel-Mulhouse-Freiburg repülőtér, onnan pedig kb 45 km-re fekszik Colmar.